Daily Archives: április 14, 2022

Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, újságíró. Legszebb versei:   Improvizáció Lágy szürke csillogás eső-dorombolás a költői elem mély s mélyebb értelem Egy lehetséges nő egy lehetséges férfi megy az esőben megáll az esőben És ennek az esőnek dióhéj-ropogása talán a búcsulárma talán a moccanó új szándék bizalmasa Vannak oly kicsi bisztrók kerítő keskeny utcák ilyesmi előfordul Lehetett volna de nem így történt A lehetséges férfi a lehetséges nővel egy kirakat előtt egy templomtéren Az esőben galambok ahol sorvadó lombok Tükör testük kinyújtja összegyűri egy autóorr lassú elfordulása Ilyen délután ilyen allegretto esőben amikor minden szürke csillog akármi megtörténhet Efféle ősz lágy leves szövetében úgy rejtőzik a költői elem mint körtében a kukac Talán talán talán talán egy sál lilája lobogtat teutánad a városi esőben ázott fura kalandot ahol sorvadó lombok ahol az esőlárma Lehetett volna de nem így történt lehetett volna Semmi fogódzó semmi kapaszkodó az észnek Tekintsd végső dolognak nincsen rá magyarázat Semmi fogódzó semmi szempont támpont az észnek. Semmi se lesz már úgy Eltelt ismét egy kis darab élet, rebben a percmutató. Soha semmi se lesz már úgy, ahogyan volt, hat könyörtelenül a centrifugális erő, vége barátságnak, szerelemnek, és ó jaj, vége a dalnak. Mások jönnek, nem tudjuk, mit mernek, mit akarnak, megtörténnek a dolgok, s már nem hagynak hidegen. Minden olyan végtelenül idegen. Ifjú valék, aki arra ébred, hogy aggastyán, sőt már síremlékét is belepte borostyán. De ne búslakodjatok, édes feleim, az élet már csak ilyen: fele öröm, fele kín.