Történelem mikrolexikon

Tartalom:

Őskor (Kr. e. 6 millió évtől Kr. e. 3500-ig)

Ókor (Kr. e. 3500 – Kr. u. 476)

Középkor (476 – 1492)

Korai középkor (V-X. század)

Érett középkor (XI-XIV. század)

Késői középkor (XIV-XV. század)

Újkor (1492 – 1900)

Korai újkor (1492-1776)

Modern kor (1776-1900)

Jelenkor (1914 – )

Őskor (Kr. e. 6 millió évtől Kr. e. 3500-ig)

 

Kr.e. 2 000 000

A Kőkorszak kezdete

 

 

Kr.e. 450 000

A tűz megszelídítése

 

 

Kr.e. 30 000

A Barlangrajzok

 

 

Kr.e. 12 000

A kutya háziasítása

 

 

Kr.e. 9 000

Az agyagművesség kezdete

 

 

Kr.e. 8 000

A földművelés kialakulása

 

 

Kr.e. 6 000

A burgonya felfedezése az Andokban

 

 

Kr.e. 4 000

A hajózás kezdete

Ókor (Kr. e. 3500 – Kr. u. 476)

Kr.e. 3 500

A kerék feltalálása

 

 

Kr.e. 3 400

Az írás feltalálása

A vélemények megoszlanak azt illetően, hogy hol alakult ki az emberiség első írásrendszere, de az biztos, hogy Egyiptomban és Mezopotámiában nagyjából egy időben, az i. e. 4. évezred második felében jött létre az írás.

Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer. I. e. 3000 körül alakult ki a sumer nyelv leírására.

Egyiptomban először képírás alakult ki, majd i. e. 3000 körül ebből stilizált képírás jött létre, amit görög elnevezéssel hieroglifának („szent véset”) hívunk. Külön jelei voltak a tárgyaknak, a fogalmaknak és a hangoknak, beleértve egy 24 tagból álló ábécét, a világ első hangjelölő jeleit, amelyek önálló betűnek számítanak. Még ma is láthatjuk írásművészetüket sírokon és templomokon a Nílus mentén. I. e. 3000 körül az egyiptomiak föltalálták a papiruszt, a tollat és a tintát, ami rendkívül egyszerűvé tette számukra az írás lejegyzését.

 

Forrás: Wikipédia

Kr. e. XXVIII-XXV. század

a piramisépítô fáraók kora.

 

 

Kr.e. 2 778

Az első piramis megépítése.

Építtetője a III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó, tervezője pedig a világ első ismert tudósa, a polihisztor Imhotep volt.

 

Kr. e. 2650 körül

Gilgames sumer király uralkodása

Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott. Neve megtalálható a sumer királylistán is, de életét elsősorban a Gilgames-eposzból ismerjük, amelynek ő a főszereplője. A róla szóló Gilgames-eposz újabb változatai kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi lénynek írja le, mondván, hogy édesanyja, Ninszun istennő volt (akit Rimat Ninszunnak is hívnak). Ezzel Gilgames az egyik első emberfeletti ember (hérosz, mint Héraklész) az irodalomban, akinek a neve fennmaradt.

Forrás: Wikipédia

 

Kr. e. 2580–2530 körül

A Kheopsz gízai nagy piramisának építése.

Ez a világ legnagyobb piramisa, amely 147 méteres magasságával négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben.

 

 

Kr.e. 2 200

A bronz feltalálása

 

Kr. e. 18. század

A Bábel tornya – Étemenanki – építése

Az Étemenanki („az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban. Minden bizonnyal ez volt a bibliai Bábel tornya.

A mai európai nyelvek többségében a szentélyt, szent helyet, istentiszteleti helyet jelentő szó a latin templum származéka. Ez viszont a görög temenosz átvétele. A temenosz közvetlenül az É-temen-anki zikkurat „temen”-jéből ered, vagyis minden mai templom az Étemenanki emlékét őrzi.
Építéstörténete

Első változata az i. e. 18. században vagy egy kicsit előbb épült. Hammurapi a babiloni igényeknek megfelelően átdolgoztatta a sumer Teremtés-eposzt (amelyet később a Gilgames-eposzba is bedolgoztak), eszerint a babiloni Marduk-szentély, az Észagíla közvetlenül a teremtés után épült, és ebbe beleértette az Étemenankit is, azaz már elég régen épült ahhoz, hogy az élő emlékezet ne tudjon a koráról. Az első zikkuratokat Ur-Nammu a III. uri dinasztia királya építtette az i. e. 21. században, nyilván ez után kellett épülnie valamikor a babiloni toronytemplomnak, valószínűleg az amurrú dinasztia korában, de még Hammurapi előtt, különben évnevei említenék babilon legfontosabb templomainak építését, mivel kevésbé jelentősekről megemlékeznek.

Forrás: Wikipédia

 

 

Kr.e. 1279

II. Ramszesz megkoronázása

 

 

Kr.e. 1 250

A trójai háború

 

Kr. e. 911-612

Az Újasszír birodalom fennállása

Az Újasszír Birodalom egy i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén. Fővárosa a bibliai nevén ismert Ninive volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704-612 ), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt. Nevét Nintől, a Két folyam országának nagy istennőjétől kapta. Romjai ma Irak területén, Moszul városán belül láthatóak.

Forrás: Wikipédia és Wikipédia

 

Kr. e. 776

az elsô feljegyzett olimpia – a görög időszámítás kezdete.

 

 

Kr. e. 753

Róma alapítása

Róma alapításáról két monda született. Az egyik szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta az uralmat, ezért megölte Remust, s ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány Kr. e. 753. április 21-ére tette.
A másik szerint a rómaiak Trójából származnak. A város pusztulása után hajón érkeztek Itália középső vidékére. Miután az itt élő latinokkal szerződést kötve letelepedtek, hosszú ideig békében éltek. Egyszer az egyik királyukat gonosz öccse elűzte a trónról. Az új király megparancsolta a szolgáinak, hogy testvére unokáit vessék a Tiberis folyóba. Így akarta elkerülni, hogy a trónt később elvegyék tőle. A kosárba tett ikerfiúkat a megáradt, medréből kilépett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust és Remust egy anyafarkas mentette meg. Megvédte és táplálta a gyermekeket, majd a környékbeli pásztorok nevelték fel őket. Vitéz, erős fiatalokká váltak, és visszaszerezték nagyapjuk trónját. Mivel ikrek voltak, életkoruk alapján nem tudták eldönteni, hogy melyikük legyen a király, és alapítsa meg csodás megmenekülésük helyén az új várost. Felmentek tehát egy-egy dombra, ahonnan az eget kémlelték madárjóslatra várva. Remusnak hat, Romulusnak tizenkét saskeselyű jelent meg. Így Romulus lett az új város ura, melyet róla nevezték el Rómának. A mondák szerint a városalapítás itt is Kr. e. 753-ban történt.

Forrás: Wikipédia

 

Kr.e. 605 – 562 között

Az Istár-kapu felépítése

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 – 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.

Forrás: Wikipédia

 

Kr.e. 548

Püthagorasz tétele

 

 

Kr. e. 510

A király elűzése – Rómában arisztokratikus köztársaság jön létre

 

 

Kr. e. 490

A marathóni csata

A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert.

Forrás: Wikipédia

 

Kr. e. 480

A thermopülai csata

A thermopülai csata  a görög és óperzsa hadseregek közt i. e. 480-ban lezajlott ütközet, melyre a Thermopülai-szorosban került sor.

A katonai stratégák szerint a Thermopülai-szoros volt a legalkalmasabb hely, ahol védekezni tudtak a görögök az előrenyomuló perzsák ellen. Tisztában voltak azzal, hogy csak feltartóztatni tudják majd az ellenséget, illetve károkat okozni a csapataiknak, de megsemmisíteni vélhetően már nem, ezért Athén lakosságát kitelepítették. A görögök a szorosban a hagyományos phalanx-hadállást alkalmazták, úgy tervezték, hogy ezzel visszaverhetik a perzsa lovasság balszárnyát.

A csata részletei nem ismertek pontosan, mert csak Hérodotosz leírásai alapján lehet képet alkotni róla, amely néhány görög túlélő elbeszélése alapján készült. A csata előtt I. Khsajársá (I. Xerxész) öt napot várt, hogy a görögök elvonuljanak a területről, de azok maradtak, így megindította a támadást. A perzsák nagy veszteségeket szenvedtek el a három napos csata során. Az egyik legenda szerint a harmadik napon egy helyi görög pásztor, Ephialtész megmutatta a perzsáknak az Anopaia-ösvényt, amelyen átvághatott a sereg, így a szoros bejáratát védő görögök hátába kerülhettek. Mikor Leónidasz belátta, hogy nem bírja tartani a szorost, elrendelte a teljes visszavonulást. Mintegy 700 theszpiai harcos, Démophilosz vezetése alatt, megtagadta a parancsot és tovább védekezett. Leónidasz testőrei, mintegy 300 spártai, 400 thébai és a theszpiaiak – tehát mintegy 1400 katona, ellentétben a köztudatban elterjedt mindössze 300 spártaival – ott maradtak, egyesek szerint a dicsőségért, mások szerint azért, mert a perzsák a visszavonulás elhúzódása miatt elvágták menekülésük útját. A csata végén a thébaiak letették a fegyvert, a spártaiak és a theszpiaiak egytől egyig elestek.

Forrás: Wikipédia

 

Kr. e. 480

A szalamiszi csata

A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban lezajlott tengeri ütközet volt, a szalamiszi tengerszorosban, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög-perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.

Xerxész, a perzsa király, nem bízta a véletlenre a csatát: 150 ezer fős sereggel és óriási hajóhaddal vágott neki a feladatnak. A görögök azonban tudták a marathóni csata után, mi ellenfelük gyenge pontja, így volt idejük felkészülni és komoly hadihajóflottát építeni.

A görögök hajói jóval kisebbek és gyorsabbak voltak, három evezősorral és döfőorral, míg a kétszeres túlerőben lévő perzsa hajók nagyok, és lomhák. Ezt a Themisztoklész vezette görögök is tudták, így egyetlen esélyük a győzelemre az volt, ha becsalogatják a perzsákat a szűk szalamiszi tengerszorosba. A perzsák óriási hibát követtek el azzal, hogy felvették a harcot, és a hely hiányában manőverezésre képtelen hajóhad katasztrofális vereséget szenvedett.

A szalamiszi győzelem véget vetett a perzsák égei-tengeri uralmának. Perzsia már nem volt képes komolyan veszélyeztetni a görögök függetlenségét. Ellenkezőleg, a Nagy Sándor által, makedón hegemónia alatt egyesített görögség a következő században végleg megpecsételi a perzsák sorsát.

Forrás: Wikipédia

Kr.e. 400

A számszeríj feltalálása

 

 

Kr.e. 397

A katapult feltalálása

 

 

Kr. e. 336-323

Alexandrosz uralkodása.

 

 

Kr. e. 264-241

az elsô pun háború.

Róma elfoglalja Szicíliát.

 

 

Kr.e. 221

A kínai nagy fal építésének kezdete

 

 

Kr. e. 218-201

a második pun háború.

Róma megszerzi a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat.

 

 

Kr.e. 218

Hannibál átkel az Alpokon

 

 

Kr. e. 201

A második pun háború vége.

Róma megszerzi a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat.

 

 

Kr.e. 200

A papír feltalálása

 

 

Kr.e. 51

Kleopátrát Egyiptom királynőjének koronázzák

 

 

Kr. e. 44

Caesar meggyilkolása

 

 

Kr.e. 44

Julius Caesart örökös diktátorrá nevezik ki

 

 

Kr. e. 27-Kr. u. 14

Octavianus (Augustus) uralkodása. A principátus rendszerének kiépítése.

 

 

Kr. e. 9

A római hódítás kezdete Pannóniában

 

 

64

A nagy római tűzvész

 

 

79

Pompeji pusztulása

 

 

375

Rómát lerohanják a barbárok

 

 

395

Theodosius császár két részre osztja a Római Birodalmat.

 

 

395-402

Mediolanum a Nyugatrómai Birodalom fővárosa

 

 

402-476

Ravenna a Nyugatrómai Birodalom fővárosa

 

418720

A Vízigót Királyság fennállása

A vízigótok az V-VIII. században a mai Spanyolország és Dél-Franciaország területén államot alkotó nép volt.

Forrás: Wikipédia

Érdekesség: A spanyol területeken a mór uralom idején az uralkodó osztály körében a fehér bőr és a rajta kéken átderengő erek a hibátlan vizigót nemesi leszármazásról tanúskodtak. Innét ered a “kékvérű kifejezés.

 

434

Attilát a hunok királyává koronázzák

 

 

458

A 0 bevezetése

 

 

476

a Nyugatrómai Birodalom bukása.

Az ókor vége.

Vissza a Tartalomjegyzékhez!

Középkor (476 – 1492)

Korai középkor (V-X. század)

 

622

Mohamed futása

 

 

630

A puskapor feltalálása

 

 

768-814

Nagy Károly uralkodása – a Frank Birodalom fénykora.

 

 

789

Az első viking portyázások Európában

 

 

825

A szélmalom feltalálása az európaiak által

 

 

895-900

a honfoglalás.

 

 

900

A homokóra feltalálása

 

 

978

Grönland felfedezése az európaiak által

Érett középkor (XI-XIV. század)

 

997-1038

  1. (Szent) István uralkodása.

 

 

1000 vagy 1001

Szent István megkoronázása.

 

 

1054

Nagy egyházszakadás

 

 

1077-1095

  1. (Szent) László uralkodása (Árpád-ház).

 

 

1090

Az iránytű feltalálása

 

 

1095-1116

Könyves Kálmán uralkodása (Árpád-ház).

 

 

1096

Az első keresztes hadjárat

 

 

1119

A Templomos Lovagrend megalapítása

 

 

1163

A párizsi Notre Dame építésének kezdete

 

 

1173

A pisai ferde torony építésének kezdete

 

 

1215

a Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadása Angliában.

 

 

1222

az Aranybulla kiadása Magyarországon.

 

 

1231

Az inkvizíció kezdete

 

 

1235-1270

IV. Béla, a “második honalapító” uralkodása (Árpád-ház).

 

 

1241-1242

tatár (mongol) támadás a Magyar Királyság ellen.

 

 

1242

A vérkeringés felfedezése

 

 

1272

Az utolsó keresztes háború

 

 

1299

A szemüveg feltalálása

 

 

1301

III. András halála, az Árpád-ház kihalása

Késői középkor (XIV-XV. század)

 

1302

az első rendi gyűlés Franciaországban.

 

 

1308-1342

I. (Anjou) Károly uralkodása Magyarországon (Károly Róbert).

 

 

1313

Az ágyú feltalálása

 

 

1337-1453

az ún. százéves háború Anglia és Franciaország között.

 

 

1337

A százéves háború kezdete

 

 

1342-1382

  1. (Nagy) Lajos uralkodása (Anjou-ház).

 

 

1346

A “fekete halál” pestisjárvány kezdete

 

 

1437

A könyvnyomtatás feltalálása

 

 

1453

Konstantinápoly (Bizánc) eleste., a Keletrómai Birodalom bukása

 

 

1453

A százéves háború vége

 

 

1454

Afrika gyarmatosításának kezdete

 

 

1456

Hunyadi János győzelme a törökök felett Nándorfehérvárnál.

 

 

1458-1490

  1. (Hunyadi) Mátyás uralkodása.

 

 

1483

A Sixtus-kápolna megépítése

 

 

1489

A “+” és “-” jelek bevezetése

 

Vissza a Tartalomjegyzékhez!

Újkor (1492 – 1900)

Korai újkor (1492-1776)

1492

Kolumbusz Kristóf felfedezi az amerikai kontinenst.

A középkor végének és az újkor kezdetének hagyományos dátuma.

Az első földgömb feltalálása

A pulyka felfedezése az európaiak által

A dohány felfedezése az európaiak által

 

1494

A kakaóbab felfedezése az európaiak által

 

 

1494

A whisky feltalálása

 

 

1498

A fogkefe feltalálása

 

 

1504

A zsebóra feltalálása

 

 

1506

Leonardo megfesti a Mona Lisát

 

 

1514

a Dózsa György vezette parasztháború.

 

 

1517

Luther Wittenbergben nyilvánosságra hozza az egyház megújítását célzó pontjait. A reformáció kezdete.

 

 

1522

A Föld első megkerülése

 

 

1523

A hegedű feltalálása

 

 

1526

török győzelem a magyar seregek felett a mohácsi csatában, II. Lajos magyar király elesik.

 

1530. június 25.

az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napja

Az Ágostai hitvallás (latinul Confessio Augustana, németül Augsburger Bekenntnis) az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása.

Forrás: Wikipédia

 

1533

A burgonya felfedezése az európaiak által

 

 

1541

Buda török kézre kerül, az ország három részre szakad

 

 

1546

A mikrobák felfedezése

 

 

1552

nagy török támadás a magyarországi végvárak ellen: Temesvár, Drégely, Eger.

 

 

1557

Az “=” jel bevezetése

 

 

1566

Szigetvár eleste

 

 

1590

Az elejtett test mozgásának leírása

 

 

1590

A mikroszkóp feltalálása

 

 

1593

A jelbeszéd feltalálása

 

 

1605

Az első hírlap kiadása

 

 

1605

Ausztrália felfedezése az európaiak által

 

 

1609

Az első csillagászati távcső megépítése

 

 

1612

A hőmérő feltalálása

 

 

1613-1629

Bethlen Gábor uralkodása, Erdély aranykora.

 

 

1618-1648

az ún. harmincéves háború Európában, melyben a vallási (katolikus-protestáns) és a nagyhatalmi ellentétek (Habsburg-francia) egymást erősítve jelennek meg.

 

 

1620

A Mayflower megérkezik Amerikába

 

 

1622

A francia király muskétás testőralakulatának létrehozása

 

 

1642-1649

polgárháború Angliában a király és a parlament között.

 

 

1642

A számológép feltalálása

 

 

1643

A barométer feltalálása

 

 

1654

A valószínűségszámítás feltalálása

 

 

1664

Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) sikeres téli hadjárata. – A szentgotthárdi-csata a Habsburgok és a törökök között, illetve békekötésük Vasváron. – Zrínyi Miklós halála.

 

 

1666

Az univerzális gravitációelmélet megalkotása

 

 

1666

A nagy londoni tűzvész

 

 

1678

Az első gabonakör

 

 

1679

A búvárruha feltalálása

 

 

1679

A kukta feltalálása

 

 

1680

A baktériumok felfedezése

 

 

1682

A Halley-üstökös felfedezése

 

 

1686

Buda felszabadítása

 

 

1689

az ún. dicsőséges forradalom Angliában. A Jognyilatkozat kiadása, az alkotmányos királyság intézményének létrejötte.

 

 

1695

A parafadugó feltalálása

 

 

1695

Az ipari gőzgép feltalálása

 

 

1699

A karlócai béke, amelyben a törökök hódításaik nagy részének feladására kényszerülnek

 

 

1703-1711

a Rákóczi-szabadságharc Magyarországon.

 

 

1711

A hangvilla feltalálása

 

 

1712

Az ipari gőzgép feltalálása

 

 

1712

Az írógép feltalálása

 

 

1714

Az írógép feltalálása

 

 

1714

A parafadugó feltalálása

 

 

1718

Feketeszakállt megtámadja a H.M.S. Pearl

 

 

1720

Jack “Kalikó” Rackham letartóztatása

 

 

1722

A Húsvét-sziget felfedezése az európaiak által

 

 

1730

A szextáns feltalálása

 

 

1740-1780

Mária Terézia

 

 

1741

A Celsius-skála bevezetése

 

1748

Montesquieu A törvények szelleméről című művében közzé teszi az államhatalmi ágak megosztásának elméletét.

A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-más döntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Általában egy demokratikus alkotmányos alapelv szabályozza, mely szerint a törvényhozásnak (parlament, helyi önkormányzat), a közigazgatásnak, és az igazságszolgáltatásnak (alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség) hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. A felvilágosodás korában három hatalmi ágat különböztettek meg, de azóta továbbiak jöttek létre vagy kaptak ide besorolást, mint a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények, ilyen például az alkotmánybíróság, adatvédelmi biztos vagy a közösségi támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök.

Forrás: Wikipédia

 

1751

Az első enciklopédia megírása

 

 

1752

A villámhárító feltalálása

 

 

1770

A radír feltalálása

 

 

1773

“A bostoni teadélután”, az amerikai függetlenségi háború kezdete

 

 

1775

Az első katonai tengeralattjáró

 

Vissza a Tartalomjegyzékhez!

Modern kor (1776-1914)

1776. július 4.

Függetlenségi nyilatkozat

A tizenhárom észak-amerikai gyarmat képviselőinek philadelphiai kongresszusa elfogadja a Függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondja a végleges elszakadást Nagy-Britanniától és a gyarmatok önálló állammá szerveződését.

 

1780-1790

II. József uralkodása (Habsburg-Lotharingiai-ház).

Nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, hogy a rendi alkotmányt ne kelljen betartania. Az uralkodó a felvilágosult abszolutizmus szellemében, rendeletekkel kormányzott. A legjelentősebbek a türelmi rendelet (1781) és a jobbágyrendelet (1785).

 

 

1781

Az Uránusz felfedezése

 

 

1783

A hőlégballon feltalálása

 

 

1785

A La Manche első átrepülése hőlégballonnal

 

 

1788

A The Time magazin első száma

 

 

1789. április 5.

George Washingtont megválasztják az Egyesült Államok első elnökének.

Forrás: Wikipédia

 

1789

A Nagy Francia Forradalom kezdete

július 14-én a párizsi felkelők elfoglalják a Bastille erődjét. Augusztus 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

 

 

1789

Lázadás a Bountyn

 

 

1792

Az amerikai dollár bevezetése

 

 

1793

Kivégezték XVI. Lajos francia királyt

 

 

1794

Bonaparte Napóleont 24 évesen tábornokká nevezték ki.

 

 

1795

A dugóhúzó feltalálása

 

 

1795

A grafitceruza feltalálása

 

 

1796

A himlőoltás feltalálása

 

 

1797

Az első ejtőernyős ugrás

 

 

1799

A metrikus rendszer bevezetése

 

 

1799

A rosette-i kő meg találása

 

 

1800

Az elektromos elem feltalálása

 

 

1803

A vadnyugat meghódításának kezdete

 

 

1804

I. Napóleont császárrá koronázták

 

 

1804

Az első gőzmozdony megépítése

 

 

1806

A párizsi Diadalív megépítése

 

 

1815

a Waterloo-i csata

Waterloo-nál vereséget szenved Napóleon, száműzik Szent Ilona szigetére

 

 

1816

A sztetoszkóp feltalálása

 

 

1817

A kerékpár feltalálása

 

 

1822

A hieroglifák megfejtése

Jean-François Champollion (Figeac, Lot megye, 1790. december 23. – Párizs, 1832. március 4.) francia klasszika-filológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője.

Forrás: Wikipédia

 

1825

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

az 1825-1827-es pozsonyi országgyűlés egyik kerületi táblájának ülésén gróf Széchenyi István felajánlja birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) megalapítására.

 

 

1827

A dörzsgyufa feltalálása

 

 

1829

A harmonika feltalálása

 

 

1830

Az első ősembermaradványok felfedezése

 

 

1836

Az alamói csata

 

 

1837

A távíró feltalálása

 

 

1838

A Morze-abc megalkotása

 

 

1840

A postai bélyeg feltalálása

 

 

1841

Az injekcióstű feltalálása

 

 

1842

Az érzéstelenítés feltalálása

 

 

1844

Magyarországon hivatalos nyelv lesz a magyar

 

 

1844

A széf feltalálása

 

 

1845

A fotoszintézis felfedezése

 

 

1846

A szaxofon feltalálása

 

 

1846

A Neptunusz felfedezése

 

 

1847

A gorillák felfedezése az európaiak által

 

1848

A “Népek tavasza”

Európa-szerte forradalmi mozgalmak bontakoznak ki („népek tavasza”): forradalom Palermóban (január 12.), Párizsban (február 22-24.), Bécsben (március 13-15.), Pesten (március 15.), Milánóban (március 18.), Berlinben (március 18-19.), felkelés Rómában (november 5.). 1848. március 15.: forradalom Pesten. A márciusi ifjak cenzúra nélkül kinyomtatják Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és a 12 pontot. Az országgyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe viszi felirati javaslatát.

 

1848. márc. 15.

Forradalom Pesten

A radikális pesti ifjúság vér nélkül érvényt szerez a 12 pontnak, kényszerítve ezzel a Poszonyban Kossuthtal tárgyaló kormányt a magyarok követelésinek elfogadására

 

1848. április 11.

az “áprilisi törvények”

V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti az ún. áprilisi törvényeket, amelyek biztosítják Magyarország birodalmon belüli önállóságát, lehetővé teszik a társadalom polgári átalakulását, és kialakítják Magyarország új, alkotmányos politikai berendezkedését. 1848. szeptember 29.: a pákozdi csatában a Móga János vezette honvédsereg megállítja az osztrák udvar támogatását élvező Jelačić horvát bán csapatainak előrenyomulását.

 

1848

A kaliforniai aranyláz

 

 

1849. április 14

Függetlenségi Nyilatkozat

Debreceni Országgyűlés – magyar Függetlenségi Nyilatkozat, a Habsburg-ház trónfosztása

 

 

1849. augusztus 13.

a világosi fegyverletétel

Görgey Artúr a honvédsereg főerőivel Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt.

 

 

1849. október 6.

az aradi vértanúk kivégzése

a császári haditörvényszék ítélete alapján Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon pedig a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Az aradi vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

 

 

1850

A komodói sárkánygyík felfedezése az európaiak által

 

 

1853

A gizai nagy szfinx kiásása

 

 

1857

A lift feltalálása

 

 

1858

Az evolúció elmélete

 

 

1858

A konzervnyitó feltalálása

 

 

1859

Az első olajkútfúrás

 

 

1859

Az első mamutlelet meg találása

 

 

1860

A belső égésű motor feltalálása

 

 

1860

A Nílus forrásának felfedezése az európaiak által

 

 

1860

Útnak indul a Pony Express első postakocsijárata

 

 

1861-1865

polgárháború az Egyesült Államokban.

A déli államok (Amerikai Államok Konföderációja) kiválása után kirobbanó polgárháborúban a kezdeti déli sikerek ellenére az északi államok győzedelmeskednek.

 

 

1861

Angkorvat felfedezése az európaiak által

 

 

1865

az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln gyilkosság áldozata lett.

 

 

1865

A rabszolgaság eltörlése az USÁ-ban

 

 

1866

A winchester puska feltalálása

 

 

1867

az osztrák-magyar Kiegyezés

a kiegyezéssel létrejön az osztrák-magyar dualista állam. I. Ferenc József kinevezi magyar miniszterelnöknek gróf Andrássy Gyulát. A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák.

 

 

1867

A dinamit feltalálása

 

 

1867

A fertőtlenítés feltalálása

 

 

1867

A szögesdrót feltalálása

 

 

1868

A motorkerékpár feltalálása

 

 

1869

Az óriáspanda felfedezése az európaiak által

 

 

1870

Trója romjainak felfedezése

 

 

1871

II. Ramszesz sírjának felfedezése

 

 

1872

A rágógumi feltalálása

 

 

1873

A farmernadrág feltalálása

 

 

1875-1890

Tisza Kálmán miniszterelnöksége.

 

 

1876

A telefon feltalálása

 

 

1877

Az antibiotikum feltalálása

 

 

1877

A fonográf feltalálása

 

 

1879

A villanykörte feltalálása

 

 

1880

Az első sajtófotó

 

 

1881

Halálosan megsebesítik James A. Garfield USA elnököt

 

 

1885

A veszettség elleni védőoltás feltalálása

 

 

1885

Az első felhőkarcoló megépítése

 

 

1886

A New York-i szabadságszobor megépítése

 

 

1889

Az Eiffel-torony megépítése

 

 

1891

A kosárlabda feltalálása

 

 

1895

A vezeték nélküli távíró feltalálása

 

 

1895

A kinematográf feltalálása feltalálása

 

 

1895

A röntgensugarak felfedezése

 

 

1896

millenniumi ünnepségek Magyarországon a honfoglalás ezredik évfordulóján.

Budapesten átadják a föld alatti vasutat.

 

 

1896

A fogkémes tubus feltalálása

 

 

1896

Az első újkori olimpiai játékok

 

 

1899

Az aszpirin feltalálása

 

 

1900

A Zeppelin léghajó első repülése

 

 

1901

William McKinley USA elnököt egy anarchista két pisztolylövéssel halálosan megsebesíti

 

 

1901

Az okapi felfedezése az európaiak által

 

 

1902

Az első Teddy mackó elkészítése

 

 

1903

A repülőgép feltalálása

 

 

1904

A pszichoanalízis feltalálása

 

 

1905

Az első tyrannosaurus-csontváz felfedezése

 

 

1908

A rajzfilm feltalálása

 

 

1908

A Ford T modelljének megjelenése

 

 

1908

A kontinensek vándorlásának felfedezése

 

 

1910

A feltételes reflexek felfedezése

 

 

1912

A Titanic elsüllyedése

Vissza a Tartalomjegyzékhez!

Jelenkor (1914 – )

1914-1918

első világháború.

Az ún. központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia stb.) vereséget szenvednek az antanthatalmaktól (Anglia, Franciaország stb.).

 

 

1914. július 28.

Kirobban az első világháború.

az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának.

 

 

1915

Az Általános relativitáselmélet

 

 

1915

A tejesdoboz feltalálása

 

 

1917

Októberi szocialista forradalom

Oroszország kiugrása a háborúból

 

 

1918. november 3.

a kilátástalan katonai helyzetbe került Osztrák-Magyar Monarchia Padovában fegyverszünetet köt az antanttal.

 

 

1920. június 4.

a trianoni békediktátum

Magyarország képviselői a versailles-i Nagy Trianon-palotában aláírják a békediktátumot, amelynek értelmében az ország elveszíti területének kétharmad részét és lakosságának több mint a felét. (A magyar etnikumhoz tartozó lakosság harmada kerül az új határokon kívülre, s lesz a szomszédos országok „másodrendű” állampolgára.)

 

 

1921-1931

Bethlen István miniszterelnöksége Magyarországon

IV. Károly király sikertelen visszatérési kísérletei, a kibontakozó nagy gazdasági világválság. Bethlen egy évtizedes miniszterelnöksége alatt megtörténik a trianoni Magyarország társadalmi-gazdasági konszolidációja (pl. földosztás, megállapodás a szociáldemokrata párttal, a főrendiház visszaállítása, a pengő bevezetése), és megszűnik Magyarország külpolitikai elszigeteltsége (barátsági szerződés Olaszországgal, 1927).

 

 

1922

Howard Carter feltárta Tutanhamon sírját

Tutanhamon (másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré; i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója, egyes feltételezések szerint Ehnaton fia. Mivel fiatalon került trónra, helyette más nagy hatalmú személyek, mint Ay és Horemheb irányították az országot. Uralma alatt kezdődött Egyiptom Amarna-reform utáni restaurációja.

Történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt. Hírneve nagyrészt annak köszönhető, hogy sírja, a Királyok völgye 62, amit 1922-ben tártak fel Howard Carter vezetésével, az egyetlen teljes épségben megmaradt fáraósír. Múmiája most is ott található, kincsei az Egyiptomi Régiségek Múzeumába kerültek Kairóba. Aranymaszkja, valamint kincsei közül jó néhány világszerte ismert műtárgy és az ókori egyiptomi mesterek rendkívüli tudományát bizonyítják.

Forrás: Wikipédia

1923

A ragasztószalag feltalálása

 

 

1925

A televízió feltalálása

 

 

1925

A Texas hold’em póker feltalálása

 

 

1927

A Rushmore-hegyi emlékhely építésének kezdete

 

 

1927

A méhtánc megfejtése

 

 

1927

A nagy bumm elmélete

 

 

1927

Az Atlanti-óceán első átrepülése repülőgéppel

 

 

1928

A penicillin felfedezése

 

 

1929. október 24.

a „fekete csütörtök”

a New York-i tőzsdekrachhal kezdetét veszi az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság. A válság sok országban súlyos gazdasági visszaesést és munkanélküliséget eredményez, s végső soron a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez vezet.

 

1930

A szupermarket feltalálása

 

 

1931

Az Empire State Building megépítése

 

 

1933

az Egyesült Államokban hivatalba lép Franklin Roosevelt elnök.

New Deal („új irány”) néven ismertté vált programja a gazdaság talpra állítása érdekében növeli az állam gazdasági szerepvállalását. Korlátozzák a gazdasági versenyt, Roosevelt közmunkaprogramot hirdet, támogatja a termelés visszafogását, és bevezeti a társadalombiztosítást.

 

 

1933. január 30.

Adolf Hitler német kancellár lett

Adolf Hitlert, a német nemzetiszocialista párt (NSDAP) vezetőjét Paul von Hindenburg elnök kancellárrá nevezi ki. Náci dominanciájú koalíciós kormány alakul, amely rövid idő alatt felszámolja az alkotmányosságot. Kiépül a náci diktatúra, amelyben minden hatalom a Führer (vezér) és náci párt kezében összpontosul.

 

 

1933

King Kong meg születése

 

 

1936-1939

polgárháború Spanyolországban.

A Francisco Franco tábornok vezette jobboldali erőket Németország és Olaszország segíteti, míg a baloldaliak főként a Szovjetunió támogatására számíthatnak.

 

 

1937

A bevásárlókocsi feltalálása

 

 

1938. március 12-13.

az Anschluss

Németország a németek lakta területek „újraegyesítése” címén bekebelezi Ausztriát.

 

 

1938

A golyóstoll feltalálása

 

 

1938

A fénymásoló feltalálása

 

 

1938

A színes tévé feltalálása

 

 

1939-1945

a második világháború.

A háború három fő hadszíntéren (Európa, Távol-Kelet, Észak-Afrika) folyt a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán és szövetségeseik), valamint a velük szembenálló antifasiszta koalíció, az úgynevezett szövetségesek (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Szovjetunió és szövetségeseik) között, és az utóbbiak győzelmével ért véget.

 

 

1941. április

német támadás indul Jugoszlávia ellen.

Horvátország kilép a jugoszláv államszövetségből, s ezután a magyar csapatok bevonulnak a Délvidékre. Visszakerül Magyarországhoz a Muraköz, a baranyai háromszög és Bácska területe.

 

 

1941. június 22.

a Barbarossa hadművelet

Hitler és szövetségesei mintegy ötmillió fős haderővel megtámadják a Szovjetuniót (Barbarossa-terv).

 

 

1943. január

a doni vereség

a sztálingrádi hadművelet során a Don mentén szovjet offenzíva indul a magyar állások ellen, amely a 2. magyar hadsereg pusztulásával ér véget.

 

 

1944. június 6.

a normandiai partraszállás (D-nap).

Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok parancsnokságával a szövetséges haderő mintegy 150 ezer katonája nyit új frontot Normandiában.

 

 

1944

A számítógép feltalálása

 

1945. április

a szovjet csapatok elfoglalják Magyarország egész területét.

 

1945. augusztus 6.

az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára, majd három nap múlva Nagaszakira.

 

 

1945. május 9.

Európában véget ér a II. v’lágháború

 

1945

Afrika függetlenné válásának kezdete

 

 

1948 nyara

Magyarországon kiteljesedik a kommunista diktatúra.

A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülésével létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (június 12-14.). Államosítják az egyházi iskolákat (június 16.). Tildy Zoltán lemondása után Szakasits Árpád lesz az új köztársasági elnök (augusztus 3.). Felgyorsul a gazdaság államosítása, így a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek is állami tulajdonba kerülnek.

 

 

1948

A gyorsétterem feltalálása

 

 

1948

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapítása Kim Ir Szen vezetésével

Kim családja dinasztikusan birtokolja a hatalmat: halála után fia, később pedig unokája lett az ország vezetője.

 

 

1953

A DNS szerkezetének megismerése

 

 

1954

A Gyűrűk ura című regény megjelenése

 

 

1956

az SZKP szakít a sztálinizmussal

az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár a sztálinizmus törvénytelenségeiről beszél.

 

1956

a szuezi válság

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását. Kirobban a szuezi válság: Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország megtámadják Egyiptomot (második arab-izraeli háború).

 

1956. október 23.

Forradalom Magyarországon

a budapesti egyetemisták rokonszenvtüntetése a lengyel reformok és Nagy Imre mellett fegyveres felkeléssé alakul át. Kitör a forradalom, amely a szovjet fegyveres beavatkozás nyomán szabadságharccá változik.

1956. november 4-én a szovjet hadsereg támadása következtében elbukik a magyar forradalom és szabadságharc. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekülnek. Szovjet kezdeményezésre Kádár János vezetésével megalakul és átveszi a hatalmat a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely haladéktalanul felszámolja a forradalom vívmányait.

 

1957

A Közös Piac megalapítása

Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux államok képviselői Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) alapokmányát. – Dwight D. Eisenhower amerikai elnök körvonalazza közel-keleti „doktrínáját”, amelynek lényege az arab államok támogatása „a kommunizmus veszélye” ellen.

 

 

1957

A műhold feltalálása (Szputnyik)

 

 

1958. június 16.

Nagy Imre kivégzése

Kivégzik Nagy Imrét és társait, akiket 1956-ban játszott szerepükért korábban zárt tárgyaláson államellenes összeesküvés vádjával ítéltek halálra.

 

 

1962

A fém üdítőitalos doboz feltalálása

 

 

1963

Dallasban lelőtték John. F. Kennedy USA elnököt

 

 

1963

A számítógépes egér feltalálása

 

 

1968

A “Prágai tavasz”

 

 

1969

Az első ember a Holdon

 

 

1969

A woodstocki rockfesztivál

 

 

1979

A CD feltalálása

 

 

1981

Merényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen, aki túlélte a támadást.

 

 

1981

A hordozható számítógép feltalálása

 

 

1986

A Challenger űrsikló katasztrófája

 

 

1989. június 16.

Nagy Imre újratemetése

Budapesten ünnepélyes keretek között újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait. Megbukik a Kádár-rendszer.

 

1989

A Megamorv-expedíció

1989 nyarán Morvai Ferenc vállalkozó kezdeményezésére a Megamorv Petőfi Bizottság szervezésében magyar expedíció indult Szibériába, Petőfi Sándor sírjának felkutatására. A 1989. július 16-án Morvai bejelentette, hogy az általa finanszírozott expedíció a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta a költő földi maradványait.

A csontváz az 1990-ben elvégzett akadémiai vizsgálat megállapította, hogy a csontváz egy nőé, a bizottság jelentését pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége el is fogadta és máig irányadó hivatalos álláspontnak tekintik. Az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete és a Pennsylvania Egyetem által 1994-ben, az Akadémia tulajdonában lévő csontminták alapján folytatott DNS-vizsgálatot követően szintén azt állapították meg, hogy a csontváz egy nőé volt.

A Megamorv Petőfi Bizottság azonban nem fogadta el az MTA állásfoglalását, és azt javasolták, hogy nyissák fel Petőfi szüleinek a Fiumei úti temetőben lévő sírját, és a mintavételt követően hajtsanak végre egy DNS-vizsgálatot. 2001-re sikerült is engedélyt szerezniük az exhumáláshoz, ám Pintér Sándor belügyminiszter ezt visszavonta, kegyeleti okokra hivatkozva. Ezt követően a csontmaradványokat egy bőröndbe rejtve külföldre vitték. 2015 márciusában ismertetett, kínai szakértők által elvégzett DNS-vizsgálat eredményei szerint Petőfi Sándort temették el Barguzinban. Ezt a költő ma is élő rokonaitól vett vérminták, valamint a barguzini 7. számú csontvázból nyert minta összehasonlító DNS-vizsgálata alapján jelentették ki, amely – a bejelentés szerint – 99,2–99,9 százalékos egyezést mutatott.

Morvai Ferenc bejelentette, hogy 2015. július 17-én eltemetik Petőfi Sándor csontmaradványait a budapesti Fiumei úti sírkertben. A Megamorv-Petőfi Bizottság ezen a napon Petőfi-emléknapot tartott, ennek keretében emléktáblát helyezett el a temetőben felszentelt szarkofágon, melynek felirata:
„ Petőfi Sándor költő, forradalmár

Született Magyarországon 1823-ban
Meghalt Szibériában, 1856-ban
Eltemette 2015. július 17-én a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület”

Forrás: Wikipédia

 

1989. október 23.

a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása

az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai nyomán elfogadott, a békés átmenetet szabályozó törvények alapján kikiáltják a harmadik Magyar Köztársaságot.

 

1990

Szabad választások Magyarországon

Magyarországon az első szabad választások után koalíciós kormány alakul (MDF, FKgP, KDNP) Antall József vezetésével. Az országgyűlés a két legtöbb szavazatot szerző párt – az MDF és az SZDSZ – megegyezése alapján Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké.

 

1992

Európai Unió

a maastrichti szerződés alapján létrejön az Európai Unió. A dokumentum rögzíti az uniós állampolgárság bevezetését és az európai parlament jogkörének bővítését.

 

 

2001. szeptember 11.

Merénylet a World Trade Center Ellen

Terrortámadás éri a New York-i világkereskedelmi központot. A támadásra válaszul az Egyesült Államok háborút indít Afganisztán, majd Irak ellen.

 

2003

A Columbia űrsikló katasztrófája

 

 

2004. május 1.

Az Európai Unió kibővítése

Tíz új tagállammal – köztünk Magyarországgal – bővül az Európai Unió, amely így már huszonöt tagot számlál.

 

 

2019

A COVID-járvány kitörése Kínában

 

Vissza a Tartalomjegyzékhez!

Dózse-palota-Velence

Történelmi építmények

Ha ezen az oldalon akarsz keresni, írd ide a keresőszót: Tartalom: Carnuntum – II. Constantius diadalíve (Heidentor) A dózsepalota  – Velence Hagia Sophia […]

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .