Ha ezen az oldalon akarsz keresni, írd ide a keresőszót:
Tartalom:
Őskor (Kr. e. 6 millió évtől Kr. e. 3500-ig)
Ókor (Kr. e. 3500 – Kr. u. 476)
Középkor (476 – 1492)
Korai középkor (V-X. század)
Érett középkor (XI-XIV. század)
Késői középkor (XIV-XV. század)
Újkor (1492 – 1900)
Korai újkor (1492-1776)
Modern kor (1776-1900)
Jelenkor (1914 – )
Őskor (Kr. e. 6 millió évtől Kr. e. 3500-ig)
Kr.e. 2 000 000
A Kőkorszak kezdete
Kr.e. 450 000
A tűz megszelídítése
Kr.e. 30 000
A Barlangrajzok
Kr.e. 12 000
A kutya háziasítása
Kr.e. 9 000
Az agyagművesség kezdete
Kr.e. 8 000
A földművelés kialakulása
Kr.e. 6 000
A burgonya felfedezése az Andokban
Kr.e. 4 000
A hajózás kezdete
Ókor (Kr. e. 3500 – Kr. u. 476)
Kr.e. 3 500
A kerék feltalálása
Kr.e. 3 400
Az írás feltalálása
A vélemények megoszlanak azt illetően, hogy hol alakult ki az emberiség első írásrendszere, de az biztos, hogy Egyiptomban és Mezopotámiában nagyjából egy időben, az i. e. 4. évezred második felében jött létre az írás.
Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer. I. e. 3000 körül alakult ki a sumer nyelv leírására.
Egyiptomban először képírás alakult ki, majd i. e. 3000 körül ebből stilizált képírás jött létre, amit görög elnevezéssel hieroglifának („szent véset”) hívunk. Külön jelei voltak a tárgyaknak, a fogalmaknak és a hangoknak, beleértve egy 24 tagból álló ábécét, a világ első hangjelölő jeleit, amelyek önálló betűnek számítanak. Még ma is láthatjuk írásművészetüket sírokon és templomokon a Nílus mentén. I. e. 3000 körül az egyiptomiak föltalálták a papiruszt, a tollat és a tintát, ami rendkívül egyszerűvé tette számukra az írás lejegyzését.
Kr. e. XXVIII-XXV. század
a piramisépítô fáraók kora.
Kr.e. 2 778
Az első piramis megépítése.
Építtetője a III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó, tervezője pedig a világ első ismert tudósa, a polihisztor Imhotep volt.
Kr. e. 2650 körül
Gilgames sumer király uralkodása
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott. Neve megtalálható a sumer királylistán is, de életét elsősorban a Gilgames-eposzból ismerjük, amelynek ő a főszereplője. A róla szóló Gilgames-eposz újabb változatai kétharmadrészt isteni, egyharmadrészt emberi lénynek írja le, mondván, hogy édesanyja, Ninszun istennő volt (akit Rimat Ninszunnak is hívnak). Ezzel Gilgames az egyik első emberfeletti ember (hérosz, mint Héraklész) az irodalomban, akinek a neve fennmaradt.
Kr. e. 2580–2530 körül
A Kheopsz gízai nagy piramisának építése.
Ez a világ legnagyobb piramisa, amely 147 méteres magasságával négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben.
Kr.e. 2 200
A bronz feltalálása
Kr. e. 18. század
A Bábel tornya – Étemenanki – építése
Az Étemenanki („az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban. Minden bizonnyal ez volt a bibliai Bábel tornya.
A mai európai nyelvek többségében a szentélyt, szent helyet, istentiszteleti helyet jelentő szó a latin templum származéka. Ez viszont a görög temenosz átvétele. A temenosz közvetlenül az É-temen-anki zikkurat „temen”-jéből ered, vagyis minden mai templom az Étemenanki emlékét őrzi.
Építéstörténete
Első változata az i. e. 18. században vagy egy kicsit előbb épült. Hammurapi a babiloni igényeknek megfelelően átdolgoztatta a sumer Teremtés-eposzt (amelyet később a Gilgames-eposzba is bedolgoztak), eszerint a babiloni Marduk-szentély, az Észagíla közvetlenül a teremtés után épült, és ebbe beleértette az Étemenankit is, azaz már elég régen épült ahhoz, hogy az élő emlékezet ne tudjon a koráról. Az első zikkuratokat Ur-Nammu a III. uri dinasztia királya építtette az i. e. 21. században, nyilván ez után kellett épülnie valamikor a babiloni toronytemplomnak, valószínűleg az amurrú dinasztia korában, de még Hammurapi előtt, különben évnevei említenék babilon legfontosabb templomainak építését, mivel kevésbé jelentősekről megemlékeznek.
Kr.e. 1279
II. Ramszesz megkoronázása
Kr.e. 1 250
A trójai háború
Kr. e. 911-612
Az Újasszír birodalom fennállása
Az Újasszír Birodalom egy i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén. Fővárosa a bibliai nevén ismert Ninive volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704-612 ), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt. Nevét Nintől, a Két folyam országának nagy istennőjétől kapta. Romjai ma Irak területén, Moszul városán belül láthatóak.
Forrás: Wikipédia és Wikipédia
Kr. e. 776
az elsô feljegyzett olimpia – a görög időszámítás kezdete.
Kr. e. 753
Róma alapítása
Róma alapításáról két monda született. Az egyik szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta az uralmat, ezért megölte Remust, s ő lett Róma első királya. A város alapítását a hagyomány Kr. e. 753. április 21-ére tette.
A másik szerint a rómaiak Trójából származnak. A város pusztulása után hajón érkeztek Itália középső vidékére. Miután az itt élő latinokkal szerződést kötve letelepedtek, hosszú ideig békében éltek. Egyszer az egyik királyukat gonosz öccse elűzte a trónról. Az új király megparancsolta a szolgáinak, hogy testvére unokáit vessék a Tiberis folyóba. Így akarta elkerülni, hogy a trónt később elvegyék tőle. A kosárba tett ikerfiúkat a megáradt, medréből kilépett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust és Remust egy anyafarkas mentette meg. Megvédte és táplálta a gyermekeket, majd a környékbeli pásztorok nevelték fel őket. Vitéz, erős fiatalokká váltak, és visszaszerezték nagyapjuk trónját. Mivel ikrek voltak, életkoruk alapján nem tudták eldönteni, hogy melyikük legyen a király, és alapítsa meg csodás megmenekülésük helyén az új várost. Felmentek tehát egy-egy dombra, ahonnan az eget kémlelték madárjóslatra várva. Remusnak hat, Romulusnak tizenkét saskeselyű jelent meg. Így Romulus lett az új város ura, melyet róla nevezték el Rómának. A mondák szerint a városalapítás itt is Kr. e. 753-ban történt.
Kr.e. 605 – 562 között
Az Istár-kapu felépítése
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 – 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Kr.e. 548
Püthagorasz tétele
Kr. e. 510
A király elűzése – Rómában arisztokratikus köztársaság jön létre
Kr. e. 490
A marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert.
Kr. e. 480
A thermopülai csata
A thermopülai csata a görög és óperzsa hadseregek közt i. e. 480-ban lezajlott ütközet, melyre a Thermopülai-szorosban került sor.
A katonai stratégák szerint a Thermopülai-szoros volt a legalkalmasabb hely, ahol védekezni tudtak a görögök az előrenyomuló perzsák ellen. Tisztában voltak azzal, hogy csak feltartóztatni tudják majd az ellenséget, illetve károkat okozni a csapataiknak, de megsemmisíteni vélhetően már nem, ezért Athén lakosságát kitelepítették. A görögök a szorosban a hagyományos phalanx-hadállást alkalmazták, úgy tervezték, hogy ezzel visszaverhetik a perzsa lovasság balszárnyát.
A csata részletei nem ismertek pontosan, mert csak Hérodotosz leírásai alapján lehet képet alkotni róla, amely néhány görög túlélő elbeszélése alapján készült. A csata előtt I. Khsajársá (I. Xerxész) öt napot várt, hogy a görögök elvonuljanak a területről, de azok maradtak, így megindította a támadást. A perzsák nagy veszteségeket szenvedtek el a három napos csata során. Az egyik legenda szerint a harmadik napon egy helyi görög pásztor, Ephialtész megmutatta a perzsáknak az Anopaia-ösvényt, amelyen átvághatott a sereg, így a szoros bejáratát védő görögök hátába kerülhettek. Mikor Leónidasz belátta, hogy nem bírja tartani a szorost, elrendelte a teljes visszavonulást. Mintegy 700 theszpiai harcos, Démophilosz vezetése alatt, megtagadta a parancsot és tovább védekezett. Leónidasz testőrei, mintegy 300 spártai, 400 thébai és a theszpiaiak – tehát mintegy 1400 katona, ellentétben a köztudatban elterjedt mindössze 300 spártaival – ott maradtak, egyesek szerint a dicsőségért, mások szerint azért, mert a perzsák a visszavonulás elhúzódása miatt elvágták menekülésük útját. A csata végén a thébaiak letették a fegyvert, a spártaiak és a theszpiaiak egytől egyig elestek.
Kr. e. 480
A szalamiszi csata
A szalamiszi csata a görög és a perzsa hajóhadak között i. e. 480-ban lezajlott tengeri ütközet volt, a szalamiszi tengerszorosban, amely már a harmadik – egyben döntő – nagy görög-perzsa ütközet volt a marathóni és a thermopülai csata után.
Xerxész, a perzsa király, nem bízta a véletlenre a csatát: 150 ezer fős sereggel és óriási hajóhaddal vágott neki a feladatnak. A görögök azonban tudták a marathóni csata után, mi ellenfelük gyenge pontja, így volt idejük felkészülni és komoly hadihajóflottát építeni.
A görögök hajói jóval kisebbek és gyorsabbak voltak, három evezősorral és döfőorral, míg a kétszeres túlerőben lévő perzsa hajók nagyok, és lomhák. Ezt a Themisztoklész vezette görögök is tudták, így egyetlen esélyük a győzelemre az volt, ha becsalogatják a perzsákat a szűk szalamiszi tengerszorosba. A perzsák óriási hibát követtek el azzal, hogy felvették a harcot, és a hely hiányában manőverezésre képtelen hajóhad katasztrofális vereséget szenvedett.
A szalamiszi győzelem véget vetett a perzsák égei-tengeri uralmának. Perzsia már nem volt képes komolyan veszélyeztetni a görögök függetlenségét. Ellenkezőleg, a Nagy Sándor által, makedón hegemónia alatt egyesített görögség a következő században végleg megpecsételi a perzsák sorsát.
Kr.e. 400
A számszeríj feltalálása
Kr.e. 397
A katapult feltalálása
Kr. e. 336-323
Alexandrosz uralkodása.
Kr. e. 264-241
az elsô pun háború.
Róma elfoglalja Szicíliát.
Kr.e. 221
A kínai nagy fal építésének kezdete
Kr. e. 218-201
a második pun háború.
Róma megszerzi a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat.
Kr.e. 218
Hannibál átkel az Alpokon
Kr. e. 201
A második pun háború vége.
Róma megszerzi a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti uralmat.
Kr.e. 200
A papír feltalálása
Kr.e. 51
Kleopátrát Egyiptom királynőjének koronázzák
Kr. e. 44
Caesar meggyilkolása
Kr.e. 44
Julius Caesart örökös diktátorrá nevezik ki
Kr. e. 27-Kr. u. 14
Octavianus (Augustus) uralkodása. A principátus rendszerének kiépítése.
Kr. e. 9
A római hódítás kezdete Pannóniában
64
A nagy római tűzvész
79
Pompeji pusztulása
375
Rómát lerohanják a barbárok
395
Theodosius császár két részre osztja a Római Birodalmat.
395-402
Mediolanum a Nyugatrómai Birodalom fővárosa
402-476
Ravenna a Nyugatrómai Birodalom fővárosa
418–720
A Vízigót Királyság fennállása
A vízigótok az V-VIII. században a mai Spanyolország és Dél-Franciaország területén államot alkotó nép volt.
Érdekesség: A spanyol területeken a mór uralom idején az uralkodó osztály körében a fehér bőr és a rajta kéken átderengő erek a hibátlan vizigót nemesi leszármazásról tanúskodtak. Innét ered a “kékvérű kifejezés.
434
Attilát a hunok királyává koronázzák
458
A 0 bevezetése
476
a Nyugatrómai Birodalom bukása.
Az ókor vége.
Középkor (476 – 1492)
Korai középkor (V-X. század)
622
Mohamed futása
630
A puskapor feltalálása
768-814
Nagy Károly uralkodása – a Frank Birodalom fénykora.
789
Az első viking portyázások Európában
825
A szélmalom feltalálása az európaiak által
895-900
a honfoglalás.
900
A homokóra feltalálása
978
Grönland felfedezése az európaiak által
Érett középkor (XI-XIV. század)
997-1038
- (Szent) István uralkodása.
1000 vagy 1001
Szent István megkoronázása.
1054
Nagy egyházszakadás
1077-1095
- (Szent) László uralkodása (Árpád-ház).
1090
Az iránytű feltalálása
1095-1116
Könyves Kálmán uralkodása (Árpád-ház).
1096
Az első keresztes hadjárat
1119
A Templomos Lovagrend megalapítása
1163
A párizsi Notre Dame építésének kezdete
1173
A pisai ferde torony építésének kezdete
1215
a Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadása Angliában.
1222
az Aranybulla kiadása Magyarországon.
1231
Az inkvizíció kezdete
1235-1270
IV. Béla, a “második honalapító” uralkodása (Árpád-ház).
1241-1242
tatár (mongol) támadás a Magyar Királyság ellen.
1242
A vérkeringés felfedezése
1272
Az utolsó keresztes háború
1299
A szemüveg feltalálása
1301
III. András halála, az Árpád-ház kihalása
Késői középkor (XIV-XV. század)
1302
az első rendi gyűlés Franciaországban.
1308-1342
I. (Anjou) Károly uralkodása Magyarországon (Károly Róbert).
1313
Az ágyú feltalálása
1337-1453
az ún. százéves háború Anglia és Franciaország között.
1337
A százéves háború kezdete
1342-1382
- (Nagy) Lajos uralkodása (Anjou-ház).
1346
A “fekete halál” pestisjárvány kezdete
1437
A könyvnyomtatás feltalálása
1453
Konstantinápoly (Bizánc) eleste., a Keletrómai Birodalom bukása
1453
A százéves háború vége
1454
Afrika gyarmatosításának kezdete
1456
Hunyadi János győzelme a törökök felett Nándorfehérvárnál.
1458-1490
- (Hunyadi) Mátyás uralkodása.
1483
A Sixtus-kápolna megépítése
1489
A “+” és “-” jelek bevezetése
Újkor (1492 – 1900)
Korai újkor (1492-1776)
1492
Kolumbusz Kristóf felfedezi az amerikai kontinenst.
A középkor végének és az újkor kezdetének hagyományos dátuma.
Az első földgömb feltalálása
A pulyka felfedezése az európaiak által
A dohány felfedezése az európaiak által
1494
A kakaóbab felfedezése az európaiak által
1494
A whisky feltalálása
1498
A fogkefe feltalálása
1504
A zsebóra feltalálása
1506
Leonardo megfesti a Mona Lisát
1514
a Dózsa György vezette parasztháború.
1517
Luther Wittenbergben nyilvánosságra hozza az egyház megújítását célzó pontjait. A reformáció kezdete.
1522
A Föld első megkerülése
1523
A hegedű feltalálása
1526
török győzelem a magyar seregek felett a mohácsi csatában, II. Lajos magyar király elesik.
1530. június 25.
az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napja
Az Ágostai hitvallás (latinul Confessio Augustana, németül Augsburger Bekenntnis) az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása.
1533
A burgonya felfedezése az európaiak által
1541
Buda török kézre kerül, az ország három részre szakad
1546
A mikrobák felfedezése
1552
nagy török támadás a magyarországi végvárak ellen: Temesvár, Drégely, Eger.
1557
Az “=” jel bevezetése
1566
Szigetvár eleste
1590
Az elejtett test mozgásának leírása
1590
A mikroszkóp feltalálása
1593
A jelbeszéd feltalálása
1605
Az első hírlap kiadása
1605
Ausztrália felfedezése az európaiak által
1609
Az első csillagászati távcső megépítése
1612
A hőmérő feltalálása
1613-1629
Bethlen Gábor uralkodása, Erdély aranykora.
1618-1648
az ún. harmincéves háború Európában, melyben a vallási (katolikus-protestáns) és a nagyhatalmi ellentétek (Habsburg-francia) egymást erősítve jelennek meg.
1620
A Mayflower megérkezik Amerikába
1622
A francia király muskétás testőralakulatának létrehozása
1642-1649
polgárháború Angliában a király és a parlament között.
1642
A számológép feltalálása
1643
A barométer feltalálása
1654
A valószínűségszámítás feltalálása
1664
Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér) sikeres téli hadjárata. – A szentgotthárdi-csata a Habsburgok és a törökök között, illetve békekötésük Vasváron. – Zrínyi Miklós halála.
1666
Az univerzális gravitációelmélet megalkotása
1666
A nagy londoni tűzvész
1678
Az első gabonakör
1679
A búvárruha feltalálása
1679
A kukta feltalálása
1680
A baktériumok felfedezése
1682
A Halley-üstökös felfedezése
1686
Buda felszabadítása
1689
az ún. dicsőséges forradalom Angliában. A Jognyilatkozat kiadása, az alkotmányos királyság intézményének létrejötte.
1695
A parafadugó feltalálása
1695
Az ipari gőzgép feltalálása
1699
A karlócai béke, amelyben a törökök hódításaik nagy részének feladására kényszerülnek
1703-1711
a Rákóczi-szabadságharc Magyarországon.
1711
A hangvilla feltalálása
1712
Az ipari gőzgép feltalálása
1712
Az írógép feltalálása
1714
Az írógép feltalálása
1714
A parafadugó feltalálása
1718
Feketeszakállt megtámadja a H.M.S. Pearl
1720
Jack “Kalikó” Rackham letartóztatása
1722
A Húsvét-sziget felfedezése az európaiak által
1730
A szextáns feltalálása
1740-1780
Mária Terézia
1741
A Celsius-skála bevezetése
1748
Montesquieu A törvények szelleméről című művében közzé teszi az államhatalmi ágak megosztásának elméletét.
A hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű, más-más döntéshozói tisztségek körét, jogkörét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Általában egy demokratikus alkotmányos alapelv szabályozza, mely szerint a törvényhozásnak (parlament, helyi önkormányzat), a közigazgatásnak, és az igazságszolgáltatásnak (alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség) hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól. A felvilágosodás korában három hatalmi ágat különböztettek meg, de azóta továbbiak jöttek létre vagy kaptak ide besorolást, mint a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények, ilyen például az alkotmánybíróság, adatvédelmi biztos vagy a közösségi támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök.
1751
Az első enciklopédia megírása
1752
A villámhárító feltalálása
1770
A radír feltalálása
1773
“A bostoni teadélután”, az amerikai függetlenségi háború kezdete
1775
Az első katonai tengeralattjáró
Modern kor (1776-1914)
1776. július 4.
Függetlenségi nyilatkozat
A tizenhárom észak-amerikai gyarmat képviselőinek philadelphiai kongresszusa elfogadja a Függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondja a végleges elszakadást Nagy-Britanniától és a gyarmatok önálló állammá szerveződését.
1780-1790
II. József uralkodása (Habsburg-Lotharingiai-ház).
Nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, hogy a rendi alkotmányt ne kelljen betartania. Az uralkodó a felvilágosult abszolutizmus szellemében, rendeletekkel kormányzott. A legjelentősebbek a türelmi rendelet (1781) és a jobbágyrendelet (1785).
1781
Az Uránusz felfedezése
1783
A hőlégballon feltalálása
1785
A La Manche első átrepülése hőlégballonnal
1788
A The Time magazin első száma
1789. április 5.
George Washingtont megválasztják az Egyesült Államok első elnökének.
1789
A Nagy Francia Forradalom kezdete
július 14-én a párizsi felkelők elfoglalják a Bastille erődjét. Augusztus 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.
1789
Lázadás a Bountyn
1792
Az amerikai dollár bevezetése
1793
Kivégezték XVI. Lajos francia királyt
1794
Bonaparte Napóleont 24 évesen tábornokká nevezték ki.
1795
A dugóhúzó feltalálása
1795
A grafitceruza feltalálása
1796
A himlőoltás feltalálása
1797
Az első ejtőernyős ugrás
1799
A metrikus rendszer bevezetése
1799
A rosette-i kő meg találása
1800
Az elektromos elem feltalálása
1803
A vadnyugat meghódításának kezdete
1804
I. Napóleont császárrá koronázták
1804
Az első gőzmozdony megépítése
1806
A párizsi Diadalív megépítése
1815
a Waterloo-i csata
Waterloo-nál vereséget szenved Napóleon, száműzik Szent Ilona szigetére
1816
A sztetoszkóp feltalálása
1817
A kerékpár feltalálása
1822
A hieroglifák megfejtése
Jean-François Champollion (Figeac, Lot megye, 1790. december 23. – Párizs, 1832. március 4.) francia klasszika-filológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője.
1825
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
az 1825-1827-es pozsonyi országgyűlés egyik kerületi táblájának ülésén gróf Széchenyi István felajánlja birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) megalapítására.
1827
A dörzsgyufa feltalálása
1829
A harmonika feltalálása
1830
Az első ősembermaradványok felfedezése
1836
Az alamói csata
1837
A távíró feltalálása
1838
A Morze-abc megalkotása
1840
A postai bélyeg feltalálása
1841
Az injekcióstű feltalálása
1842
Az érzéstelenítés feltalálása
1844
Magyarországon hivatalos nyelv lesz a magyar
1844
A széf feltalálása
1845
A fotoszintézis felfedezése
1846
A szaxofon feltalálása
1846
A Neptunusz felfedezése
1847
A gorillák felfedezése az európaiak által
1848
A “Népek tavasza”
Európa-szerte forradalmi mozgalmak bontakoznak ki („népek tavasza”): forradalom Palermóban (január 12.), Párizsban (február 22-24.), Bécsben (március 13-15.), Pesten (március 15.), Milánóban (március 18.), Berlinben (március 18-19.), felkelés Rómában (november 5.). 1848. március 15.: forradalom Pesten. A márciusi ifjak cenzúra nélkül kinyomtatják Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és a 12 pontot. Az országgyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe viszi felirati javaslatát.
1848. márc. 15.
Forradalom Pesten
A radikális pesti ifjúság vér nélkül érvényt szerez a 12 pontnak, kényszerítve ezzel a Poszonyban Kossuthtal tárgyaló kormányt a magyarok követelésinek elfogadására
1848. április 11.
az “áprilisi törvények”
V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti az ún. áprilisi törvényeket, amelyek biztosítják Magyarország birodalmon belüli önállóságát, lehetővé teszik a társadalom polgári átalakulását, és kialakítják Magyarország új, alkotmányos politikai berendezkedését. 1848. szeptember 29.: a pákozdi csatában a Móga János vezette honvédsereg megállítja az osztrák udvar támogatását élvező Jelačić horvát bán csapatainak előrenyomulását.
1848
A kaliforniai aranyláz
1849. április 14
Függetlenségi Nyilatkozat
Debreceni Országgyűlés – magyar Függetlenségi Nyilatkozat, a Habsburg-ház trónfosztása
1849. augusztus 13.
a világosi fegyverletétel
Görgey Artúr a honvédsereg főerőivel Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt.
1849. október 6.
az aradi vértanúk kivégzése
a császári haditörvényszék ítélete alapján Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, Aradon pedig a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Az aradi vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.
1850
A komodói sárkánygyík felfedezése az európaiak által
1853
A gizai nagy szfinx kiásása
1857
A lift feltalálása
1858
Az evolúció elmélete
1858
A konzervnyitó feltalálása
1859
Az első olajkútfúrás
1859
Az első mamutlelet meg találása
1860
A belső égésű motor feltalálása
1860
A Nílus forrásának felfedezése az európaiak által
1860
Útnak indul a Pony Express első postakocsijárata
1861-1865
polgárháború az Egyesült Államokban.
A déli államok (Amerikai Államok Konföderációja) kiválása után kirobbanó polgárháborúban a kezdeti déli sikerek ellenére az északi államok győzedelmeskednek.
1861
Angkorvat felfedezése az európaiak által
1865
az Egyesült Államok elnöke, Abraham Lincoln gyilkosság áldozata lett.
1865
A rabszolgaság eltörlése az USÁ-ban
1866
A winchester puska feltalálása
1867
az osztrák-magyar Kiegyezés
a kiegyezéssel létrejön az osztrák-magyar dualista állam. I. Ferenc József kinevezi magyar miniszterelnöknek gróf Andrássy Gyulát. A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák.
1867
A dinamit feltalálása
1867
A fertőtlenítés feltalálása
1867
A szögesdrót feltalálása
1868
A motorkerékpár feltalálása
1869
Az óriáspanda felfedezése az európaiak által
1870
Trója romjainak felfedezése
1871
II. Ramszesz sírjának felfedezése
1872
A rágógumi feltalálása
1873
A farmernadrág feltalálása
1875-1890
Tisza Kálmán miniszterelnöksége.
1876
A telefon feltalálása
1877
Az antibiotikum feltalálása
1877
A fonográf feltalálása
1879
A villanykörte feltalálása
1880
Az első sajtófotó
1881
Halálosan megsebesítik James A. Garfield USA elnököt
1885
A veszettség elleni védőoltás feltalálása
1885
Az első felhőkarcoló megépítése
1886
A New York-i szabadságszobor megépítése
1889
Az Eiffel-torony megépítése
1891
A kosárlabda feltalálása
1895
A vezeték nélküli távíró feltalálása
1895
A kinematográf feltalálása feltalálása
1895
A röntgensugarak felfedezése
1896
millenniumi ünnepségek Magyarországon a honfoglalás ezredik évfordulóján.
Budapesten átadják a föld alatti vasutat.
1896
A fogkémes tubus feltalálása
1896
Az első újkori olimpiai játékok
1899
Az aszpirin feltalálása
1900
A Zeppelin léghajó első repülése
1901
William McKinley USA elnököt egy anarchista két pisztolylövéssel halálosan megsebesíti
1901
Az okapi felfedezése az európaiak által
1902
Az első Teddy mackó elkészítése
1903
A repülőgép feltalálása
1904
A pszichoanalízis feltalálása
1905
Az első tyrannosaurus-csontváz felfedezése
1908
A rajzfilm feltalálása
1908
A Ford T modelljének megjelenése
1908
A kontinensek vándorlásának felfedezése
1910
A feltételes reflexek felfedezése
1912
A Titanic elsüllyedése
Jelenkor (1914 – )
1914-1918
első világháború.
Az ún. központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia stb.) vereséget szenvednek az antanthatalmaktól (Anglia, Franciaország stb.).
1914. július 28.
Kirobban az első világháború.
az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának.
1915
Az Általános relativitáselmélet
1915
A tejesdoboz feltalálása
1917
Októberi szocialista forradalom
Oroszország kiugrása a háborúból
1918. november 3.
a kilátástalan katonai helyzetbe került Osztrák-Magyar Monarchia Padovában fegyverszünetet köt az antanttal.
1920. június 4.
a trianoni békediktátum
Magyarország képviselői a versailles-i Nagy Trianon-palotában aláírják a békediktátumot, amelynek értelmében az ország elveszíti területének kétharmad részét és lakosságának több mint a felét. (A magyar etnikumhoz tartozó lakosság harmada kerül az új határokon kívülre, s lesz a szomszédos országok „másodrendű” állampolgára.)
1921-1931
Bethlen István miniszterelnöksége Magyarországon
IV. Károly király sikertelen visszatérési kísérletei, a kibontakozó nagy gazdasági világválság. Bethlen egy évtizedes miniszterelnöksége alatt megtörténik a trianoni Magyarország társadalmi-gazdasági konszolidációja (pl. földosztás, megállapodás a szociáldemokrata párttal, a főrendiház visszaállítása, a pengő bevezetése), és megszűnik Magyarország külpolitikai elszigeteltsége (barátsági szerződés Olaszországgal, 1927).
1922
Howard Carter feltárta Tutanhamon sírját
Tutanhamon (másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré; i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója, egyes feltételezések szerint Ehnaton fia. Mivel fiatalon került trónra, helyette más nagy hatalmú személyek, mint Ay és Horemheb irányították az országot. Uralma alatt kezdődött Egyiptom Amarna-reform utáni restaurációja.
Történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt. Hírneve nagyrészt annak köszönhető, hogy sírja, a Királyok völgye 62, amit 1922-ben tártak fel Howard Carter vezetésével, az egyetlen teljes épségben megmaradt fáraósír. Múmiája most is ott található, kincsei az Egyiptomi Régiségek Múzeumába kerültek Kairóba. Aranymaszkja, valamint kincsei közül jó néhány világszerte ismert műtárgy és az ókori egyiptomi mesterek rendkívüli tudományát bizonyítják.
1923
A ragasztószalag feltalálása
1925
A televízió feltalálása
1925
A Texas hold’em póker feltalálása
1927
A Rushmore-hegyi emlékhely építésének kezdete
1927
A méhtánc megfejtése
1927
A nagy bumm elmélete
1927
Az Atlanti-óceán első átrepülése repülőgéppel
1928
A penicillin felfedezése
1929. október 24.
a „fekete csütörtök”
a New York-i tőzsdekrachhal kezdetét veszi az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság. A válság sok országban súlyos gazdasági visszaesést és munkanélküliséget eredményez, s végső soron a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez vezet.
1930
A szupermarket feltalálása
1931
Az Empire State Building megépítése
1933
az Egyesült Államokban hivatalba lép Franklin Roosevelt elnök.
New Deal („új irány”) néven ismertté vált programja a gazdaság talpra állítása érdekében növeli az állam gazdasági szerepvállalását. Korlátozzák a gazdasági versenyt, Roosevelt közmunkaprogramot hirdet, támogatja a termelés visszafogását, és bevezeti a társadalombiztosítást.
1933. január 30.
Adolf Hitler német kancellár lett
Adolf Hitlert, a német nemzetiszocialista párt (NSDAP) vezetőjét Paul von Hindenburg elnök kancellárrá nevezi ki. Náci dominanciájú koalíciós kormány alakul, amely rövid idő alatt felszámolja az alkotmányosságot. Kiépül a náci diktatúra, amelyben minden hatalom a Führer (vezér) és náci párt kezében összpontosul.
1933
King Kong meg születése
1936-1939
polgárháború Spanyolországban.
A Francisco Franco tábornok vezette jobboldali erőket Németország és Olaszország segíteti, míg a baloldaliak főként a Szovjetunió támogatására számíthatnak.
1937
A bevásárlókocsi feltalálása
1938. március 12-13.
az Anschluss
Németország a németek lakta területek „újraegyesítése” címén bekebelezi Ausztriát.
1938
A golyóstoll feltalálása
1938
A fénymásoló feltalálása
1938
A színes tévé feltalálása
1939-1945
a második világháború.
A háború három fő hadszíntéren (Európa, Távol-Kelet, Észak-Afrika) folyt a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán és szövetségeseik), valamint a velük szembenálló antifasiszta koalíció, az úgynevezett szövetségesek (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Szovjetunió és szövetségeseik) között, és az utóbbiak győzelmével ért véget.
1941. április
német támadás indul Jugoszlávia ellen.
Horvátország kilép a jugoszláv államszövetségből, s ezután a magyar csapatok bevonulnak a Délvidékre. Visszakerül Magyarországhoz a Muraköz, a baranyai háromszög és Bácska területe.
1941. június 22.
a Barbarossa hadművelet
Hitler és szövetségesei mintegy ötmillió fős haderővel megtámadják a Szovjetuniót (Barbarossa-terv).
1943. január
a doni vereség
a sztálingrádi hadművelet során a Don mentén szovjet offenzíva indul a magyar állások ellen, amely a 2. magyar hadsereg pusztulásával ér véget.
1944. június 6.
a normandiai partraszállás (D-nap).
Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok parancsnokságával a szövetséges haderő mintegy 150 ezer katonája nyit új frontot Normandiában.
1944
A számítógép feltalálása
1945. április
a szovjet csapatok elfoglalják Magyarország egész területét.
1945. augusztus 6.
az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára, majd három nap múlva Nagaszakira.
1945. május 9.
Európában véget ér a II. v’lágháború
1945
Afrika függetlenné válásának kezdete
1948 nyara
Magyarországon kiteljesedik a kommunista diktatúra.
A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülésével létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (június 12-14.). Államosítják az egyházi iskolákat (június 16.). Tildy Zoltán lemondása után Szakasits Árpád lesz az új köztársasági elnök (augusztus 3.). Felgyorsul a gazdaság államosítása, így a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek is állami tulajdonba kerülnek.
1948
A gyorsétterem feltalálása
1948
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapítása Kim Ir Szen vezetésével
Kim családja dinasztikusan birtokolja a hatalmat: halála után fia, később pedig unokája lett az ország vezetője.
1953
A DNS szerkezetének megismerése
1954
A Gyűrűk ura című regény megjelenése
1956
az SZKP szakít a sztálinizmussal
az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár a sztálinizmus törvénytelenségeiről beszél.
1956
a szuezi válság
Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását. Kirobban a szuezi válság: Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország megtámadják Egyiptomot (második arab-izraeli háború).
1956. október 23.
Forradalom Magyarországon
a budapesti egyetemisták rokonszenvtüntetése a lengyel reformok és Nagy Imre mellett fegyveres felkeléssé alakul át. Kitör a forradalom, amely a szovjet fegyveres beavatkozás nyomán szabadságharccá változik.
1956. november 4-én a szovjet hadsereg támadása következtében elbukik a magyar forradalom és szabadságharc. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekülnek. Szovjet kezdeményezésre Kádár János vezetésével megalakul és átveszi a hatalmat a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely haladéktalanul felszámolja a forradalom vívmányait.
1957
A Közös Piac megalapítása
Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux államok képviselői Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) alapokmányát. – Dwight D. Eisenhower amerikai elnök körvonalazza közel-keleti „doktrínáját”, amelynek lényege az arab államok támogatása „a kommunizmus veszélye” ellen.
1957
A műhold feltalálása (Szputnyik)
1958. június 16.
Nagy Imre kivégzése
Kivégzik Nagy Imrét és társait, akiket 1956-ban játszott szerepükért korábban zárt tárgyaláson államellenes összeesküvés vádjával ítéltek halálra.
1962
A fém üdítőitalos doboz feltalálása
1963
Dallasban lelőtték John. F. Kennedy USA elnököt
1963
A számítógépes egér feltalálása
1968
A “Prágai tavasz”
1969
Az első ember a Holdon
1969
A woodstocki rockfesztivál
1979
A CD feltalálása
1981
Merényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen, aki túlélte a támadást.
1981
A hordozható számítógép feltalálása
1986
A Challenger űrsikló katasztrófája
1989. június 16.
Nagy Imre újratemetése
Budapesten ünnepélyes keretek között újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait. Megbukik a Kádár-rendszer.
1989
A Megamorv-expedíció
1989 nyarán Morvai Ferenc vállalkozó kezdeményezésére a Megamorv Petőfi Bizottság szervezésében magyar expedíció indult Szibériába, Petőfi Sándor sírjának felkutatására. A 1989. július 16-án Morvai bejelentette, hogy az általa finanszírozott expedíció a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta a költő földi maradványait.
A csontváz az 1990-ben elvégzett akadémiai vizsgálat megállapította, hogy a csontváz egy nőé, a bizottság jelentését pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége el is fogadta és máig irányadó hivatalos álláspontnak tekintik. Az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete és a Pennsylvania Egyetem által 1994-ben, az Akadémia tulajdonában lévő csontminták alapján folytatott DNS-vizsgálatot követően szintén azt állapították meg, hogy a csontváz egy nőé volt.
A Megamorv Petőfi Bizottság azonban nem fogadta el az MTA állásfoglalását, és azt javasolták, hogy nyissák fel Petőfi szüleinek a Fiumei úti temetőben lévő sírját, és a mintavételt követően hajtsanak végre egy DNS-vizsgálatot. 2001-re sikerült is engedélyt szerezniük az exhumáláshoz, ám Pintér Sándor belügyminiszter ezt visszavonta, kegyeleti okokra hivatkozva. Ezt követően a csontmaradványokat egy bőröndbe rejtve külföldre vitték. 2015 márciusában ismertetett, kínai szakértők által elvégzett DNS-vizsgálat eredményei szerint Petőfi Sándort temették el Barguzinban. Ezt a költő ma is élő rokonaitól vett vérminták, valamint a barguzini 7. számú csontvázból nyert minta összehasonlító DNS-vizsgálata alapján jelentették ki, amely – a bejelentés szerint – 99,2–99,9 százalékos egyezést mutatott.
Morvai Ferenc bejelentette, hogy 2015. július 17-én eltemetik Petőfi Sándor csontmaradványait a budapesti Fiumei úti sírkertben. A Megamorv-Petőfi Bizottság ezen a napon Petőfi-emléknapot tartott, ennek keretében emléktáblát helyezett el a temetőben felszentelt szarkofágon, melynek felirata:
„ Petőfi Sándor költő, forradalmár
Született Magyarországon 1823-ban
Meghalt Szibériában, 1856-ban
Eltemette 2015. július 17-én a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület”
1989. október 23.
a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása
az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai nyomán elfogadott, a békés átmenetet szabályozó törvények alapján kikiáltják a harmadik Magyar Köztársaságot.
1990
Szabad választások Magyarországon
Magyarországon az első szabad választások után koalíciós kormány alakul (MDF, FKgP, KDNP) Antall József vezetésével. Az országgyűlés a két legtöbb szavazatot szerző párt – az MDF és az SZDSZ – megegyezése alapján Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké.
1992
Európai Unió
a maastrichti szerződés alapján létrejön az Európai Unió. A dokumentum rögzíti az uniós állampolgárság bevezetését és az európai parlament jogkörének bővítését.
2001. szeptember 11.
Merénylet a World Trade Center Ellen
Terrortámadás éri a New York-i világkereskedelmi központot. A támadásra válaszul az Egyesült Államok háborút indít Afganisztán, majd Irak ellen.
2003
A Columbia űrsikló katasztrófája
2004. május 1.
Az Európai Unió kibővítése
Tíz új tagállammal – köztünk Magyarországgal – bővül az Európai Unió, amely így már huszonöt tagot számlál.
2019
A COVID-járvány kitörése Kínában
